A szilikoncici kultúrtörténete

Cicitörténelem

A mell, mint téma, ősidők óta a figyelem középpontjában áll. Példának okáért az ókori görögök - csak úgy, mint sok másban is -, az ideális kebel méret meghatározásánál az arányosságra és az esztétikus megjelenésre helyezték a hangsúlyt.

Ellentétben az egyiptomiakkal, akik a dús idomok mellett tették le a voksukat. Sőt, ezt szerették megspékelni áttetsző anyagokkal, de még a fedetlen keblek közszemlére tételétől sem riadtak vissza!

(Szóval, kis mellű hölgytársaim, még semmi sincs veszve.)

Kis ciciből nagy cici

Meglepő lehet, de a mellnagyobbítás gondolata nem a 20. század találmánya! Már az 1890-es években is foglalkoztatta a kísérletező kedvű tudósokat, akik akkortájt paraffin injekció befecskendezésével próbáltak teltebb, feszesebb kebleket varázsolni a hölgyeknek: a férfiak legnagyobb örömére.

Az 1920-as években a paraffint felváltotta a más testrészből eltávolított zsírszövet.

Nem lehet kihagyni, hogy mint annyi minden mást is, a II. világháború a mellnagyobbítást is forradalmasította. Hiszen az ellenség katonáinak elcsábításához mindent be kellett vetni! Szóval a háború alatt a japán prostituáltaknak szilikont (!) fecskendeztek be.

Az 1950-es években már komoly kísérletek folytak poli-vinillel, nejlonnal, poliuretánnal, teflonnal és végül eljutottak a szilikonhoz.

De mivel nem tudták bizonyítani az implantátumok káros hatását, kénytelenek voltak visszavonni a tilalmat. De a hatóság jóváhagyása ellenére is, a mai napig sokan tartanak a mellimplantátumok egészségkárosító hatásától.

Mellplasztika prokontra

Azért prokontra és nem pro és kontra, mert nagyon nehéz igazán kettéválasztani a mellműtét mellett szóló, és az azt ellenző érveket. Igazából pont az szól mellette, ami ellene. Attól függ, milyen szempont szerint értékeljük az állításokat.

• Pro: Igen, biztosan javít az önértékelésen. Magabiztosabbá tesz a strandon, egy testre simuló ruhában és természetesen az ágyban is.
• Kontra: De mi van ezen túl? Az önbizalom belülről fakad, kívülről csak részlegesen lehet megerősíteni.

  

• Pro: Formásabb lesz. Ez, mondjuk komoly érv. Főleg, ha nem csupán kicsi, de még ha látványosan különböző nagyságúak is. Vagy éppen a szélrózsa minden irányába fityegnek.
• Kontra: Egy műtött mell is tud rettenetesen bizarr formájú lenni.

• Pro: A statisztikák alapján meglepően kicsi rá az esély.
• Kontra: De valóban benne van a pakliban.

• Pro: Ennek nem sok valóságalapja van. Mellimplantátumokkal is táplálhatod természetes módon a babádat.
• Kontra: Orvosi műhibákkal persze mindig kalkulálni kell.

• Pro: A rák korai felismerésénél fontos a tapintásos vizsgálat. És mivel mellimplantátum a mellmirigy mögött helyezkedik el, ezt a vizsgálatot nem nehezíti meg.
• Kontra: A hagyományos mammográfiás vizsgálatot viszont valamelyest nehezíti, de a mai korszerű eszközök már megbirkóznak egy ilyen problémával.

Végtelenségig lehetne sorolni az érveket ellene és mellette is. Viszont azt nem szabad elfelejteni, hogy annak ellenére, hogy közbeszéd tárgyát képezi, ez igazából egy személyes ügy. Még akkor is, ha egy pindurit közszemlére is lesz téve a végeredmény.

Kérdés: hogy ki mekkora árat képes ezért fizetni? A szó gyakorlati és átvitt értelmében is.

Személy szerint én valószínűleg soha nem fogom mellnagyobbító műtétre adni a fejem.

• Egyrészt: sajnálom rá a pénzt. Nem érzem, hogy annyival jobban érezném magam tőle, mint amennyit rá kéne költeni.
• Másrészt: nem szeretem a fájdalmat. Pláne úgy, hogy nem vagyok a fájdalomcsillapítók nagy híve.

Szóval inkább nem mennék házhoz a pofonért - akarom mondani a fájdalomért -, hogy utána a saját értékrendemmel ellentétesen csak gyógyszerek segítségével éljem túl a lábadozási szakaszt.
No meg persze, mert szeretek szembemenni az árral.

Nyitókép: iStockphoto