Rózsa Sándor, a magyar Robin Hood

Romantikus képek élnek a fejünkben a gazdagokat megleckéztető, szabadon élő betyárokról. De vajon valóban pozitív figurák voltak ezek a kóborlásaik során fosztogatásból élő emberek?

Bűncselekmények miatt bujdosó szegénylegények, munkátlan csavargók, katonaszökevények, esetleg saját hibájukból a törvényen kívülre sodródott pásztorok jelentették a betyárság magját. A legismertebb közülük Rózsa Sándor, aki a legenda szerint kilenc szeretőjét állította a Hortobágy folyóba, és azok vállán ugratott át a lovával, amikor is a pandúrok elől menekült.

Már édesapja is betyár és lótolvaj volt, így ő is a nyomdokaiba lépett. Először teheneket lopott, később már lovakat hajtott el, tanyákat rabolt ki, katonákat és más hivatalos személyeket ölt. Az állandó menekülésbe belefáradva kapva kapott az alkalmon, és a kegyelemért cserébe - Kossuth megkeresésére - szabadcsapatot szervezett a szerbek ellen. A 150 fős szegénylegényekből verbuvált csapatának és asszonyaiknak megígérte, hogy mindenkit élve hoz haza. Szavát be is tartotta. Nem is csoda, ha figyelembe vesszük az igencsak meglepőnek számító harcmodorukat. Az ostorral, fokossal és az ostor végére kötött halálvágóval (fémből készült eszköz, csillagként négyfelé bevágva, melynek minden éle ki volt hegyezve) szemben nem volt menekülés.

Forrás: Herczeg Zsuzsa saját képe

A szabadságharc után békés életre vágyott, ezért megházasodott, és letelepedett. Így aztán, amikor ismét felkérték a haza védelmére, nem vállalkozott csapata újjászervezésére. Ezt azzal indokolta, hogy korábbi társai már nem hallgatnak rá. A szabadságharc leverése után megvádolták forradalmi szervezkedéssel, ezért ismét menekülnie kellett.

10 000 ezüstforintos vérdíjat tűztek ki a fejére

Éveken keresztül folyt a hajtóvadászat ellene. De mégsem a pandúrok fogták el, hanem az egyik őt bújtató gazdával történt nézeteltérése után - amiben a gazda halálos sebet kapott - annak felesége egy fejszével fejbe csapta a betyárt, és megkötözve adta a hatóság kezére.

Forrás: Herczeg Zsuzsa saját képe

A kufsteini börtönben töltött raboskodása során minden vasárnap közszemlére állították, mint egy cirkuszi látványosságot. Bár kötél általi halálra ítélték, mégis életfogytiglanira módosították a büntetését, majd Mária Valéria hercegnő születésének alkalmából amnesztiát kapott. Ekkor olyan dolog történt, amire senki sem számított: Rózsa Sándor pandúrként szerette volna kamatoztatni korábbi tapasztalatait. Szeged kapitánya szeretett volna lenni, de írástudatlansága miatt elutasították kérvényét.

Pedig sok bűncselekményt megelőzhettek volna, ha engednek neki, hiszen így ott folytatta, ahol annak idején abbahagyta. Ezért ismét csak börtönbe került, majd 1878-ban tüdőbetegségben halt meg 65 évesen a szamosújvári börtönben.

Forrás: Wikipedia

Hogy mennyiben volt ő hős?

A legendák szerint a betyárbecsületet betartotta, ártatlan embereket igyekezett nem bajba keverni, inkább a jómódúakat károsította meg, segítőit gyakran megjutalmazta. A zsákmányt egyenlően osztotta szét, a szabadságharcban pedig foglyai kisgyermekes asszonyainak pénzt adott. Mindebből egy igazságszerető ember képe bontakozik ki, igaz, módszerei nem illettek az ország törvényes keretei közé. Mégis akkora becsben tartotta őt a puszta népe, hogy még a nevét sem merték kiejteni, csak "kögyelmes parasztként" emlegették. Akivel szembe jött az úton, még a fejét is elfordította, hiszen még csak ránézni sem volt "szabad".

A betyárok társadalma mind a mai napig létezik. Az igaz betyár a szeméből megismerszik. Igazságszeretet, becsület és tűz sugárzik belőle.

Velük is találkozhatsz a Rózsa Sándor születéséhez legközelebb eső hétvégén, július 14-15-én, Rózsa Sándor egykori portyázási területén, Ásotthalmon, a Rózsa Sándor fesztiválon. De ellátogathatsz a Hajdújárásba is, ahol 13-án és 16-án is lesznek programok - többek között Rózsa Sándor próbája.

Nyitókép: Origo

    Ezt olvastad már?