Gárdonyi Géza: A felesége csalta, a lánya elmebeteg lett!

Ziegler Gézát mi, olvasók, Gárdonyiként ismerjük. Egyszer viccelődtek vele, hogy ha már nevet változtatott, miért nem lett "Agárdi" - hiszen Agárdon született, és egyébként is olyan sovány, mint egy agár...

Ő azonban így felelt: "... én már a bölcsőmben megkezdtem a vándorlást. Ha már egyszer Gárdonyban kereszteltek, úgy gondoltam, hogy Gárdonyira kereszteltetem a nevemet is."

Nemhiába emlegette a vándorlást, hiszen kicsi korától állandóan költözött a család. A gépész édesapa nem tűrte munkaadóitól a megaláztatást, így mindig továbbálltak, ha úgy hozta a helyzet. Bár gyárszerű üzeme volt, a szabadságharc idején minden vagyonát felajánlotta a független magyar kormánynak. Önérzetes férfi volt: nemcsak a büszkeségére, a megjelenésére is sokat adott. Egyszer épp ezért nem vette fel egy földbirtokos dolgozni. "Nekem iparos kell, nem úr!" - mondta.

A kis Géza - talán az állandó környezetváltozás miatt - vézna, ideges gyermek volt. Már ötévesen iskolába adták. Szeretett hosszan, alaposan nézelődni, a kis falvakban zajló élet és az ottani szegénység látványa pedig mind-mind formálták a személyiségét. Szociális érzékenysége korán megnyilvánult: a télen is mezítláb járó gyermekek emléke örökre beleivódott a lelkébe. Felnőttként minden faji és vallási megkülönböztetést elítélt, gyűlölte az alantas szokásokat, és a legcsekélyebb összetűzéstől is tartózkodott.

Apja önérzetességét azonban örökölte: nem csatlakozott olyan irodalmi társasághoz, ahol ellenségei voltak, és soha nem ment többet oda, ahol nem látták szívesen. Íróként is mindig a saját erejéből, a tehetségével akart boldogulni.

Forrás: Wikipedia

Diákként nem volt túl sikeres. Kézírását a pataki főgimnáziumban olvashatatlannak minősítették, az Egri Tanítóképző Főiskolán pedig meg is buktatták magyarból. Igaz, utóbbiban nem a hiányos műveltsége játszott szerepet, hanem a dölyfös papság és a túlbuzgó hívek kigúnyolása....

Tanítóként már eredményesebb volt: a tanítványai és a szülők is szerették, hiszen nem csupán újszerű és játékos módszereivel kedveltette meg a tanulást, hanem az éhező családokat is segítette. Nem fenyítette a tanulókat, inkább a lelkiismeretükre és az önérzetükre hatva próbált célt elérni. Volt, hogy versbe szedte a tananyagot, úgy tanított.

Nemcsak tehetségéről, házasságáról is legendák terjengtek. Az egyik szerint a felesége a helyi katolikus pap titkos viszonyából született, de a pap meghamisította a papírokat, hogy ez ne derüljön ki. Nem tudni, hogy a nő - apjához hasonlóan - szintén hajlamos volt-e az eltitkolt légyottokra, de tény, hogy az íróval kötött házassága egy idő után megromlott. Négy gyermekük született, és az utolsót Gárdonyi nem ismerte el a magáénak... A másik háromért azonban küzdött - végül két idősebbik fia visszakerült hozzá, és a lányáért is harcolt, akiről időközben kiderült, hogy elmebeteg.

Ekkoriban a Magyar Hírlap munkatársaként már nem volt gondja a megélhetéssel. Sőt, annyira sikeres volt, hogy egy novelláját ellopta egy francia író, és megnyerte vele a 1900. évi párizsi világkiállításon a Le Journal pályázatát. Gárdonyi kárpótlásul kitüntetést kapott a francia kormánytól...

Forrás: Wikipedia

Később valamiért minden kapcsolatot megszakított, ami a fővárosi élethez kötötte, és Egerbe költözött. Itt születtek híres regényei, mint például az Egri csillagok, vagy A láthatatlan ember. Az írás mellett más szenvedélye is volt: ötvenszeres nagyítójával kísérleteket végzett a saját kertjében talált rovarokon, és még egy új pókfajt is felfedezett. Azt is ő figyelte meg, hogy a napraforgó tányérja nem forog a nap után, mint ahogy ezt addig tudták.

Eger azonban más okból is fontos állomás volt az életében. Itt találkozott Tóth Ilonával, akivel 15 éven át osztotta meg örömét, bánatát. A nő a betegágyán is ápolta, nem törődve a rossznyelvekkel. Igaz, hogy közben megházasodott, ennek ellenére az író legbensőbb bizalmasa és kéziratainak rendezője lett. Gárdonyi szív-, máj- és vesebántalmakkal küszködött, sőt, a gondolkodása is ki-kihagyott már, bár ezt még a családja elől is titkolta.

Valójában azonban már készült a halálra, és meghagyta, hogy egyszerű, szinte észrevétlen temetést kíván. Az egri várban helyezték örök nyugalomra - kívánságával ellentétben látványos pompával. Halála után Ilona sem találta a helyét. Elvált, majd hátralévő évtizedeiben magányosan élt, esténként pedig fehér ruhában látogatta meg Gárdonyi sírját, minden egyes nap...

Forrás: Mudra László
SHE.HU Kibeszélő!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!

Nyitókép: Wikipedia

    Ezt olvastad már?