Erotikában tobzódott Pompeji a pusztulás előtt!

Kr. u. 79-ben - ma 1940 éve - elpusztult egy alig 20 000 fős város, Pompeji. Ekkoriban minden bizonnyal sok más tragédia történt a világban. Olyan időket éltek az emberek, amikor barbár hordák fosztogattak, a háborúk, csaták egymást érték.

A puszta lét bizonytalan ajándék volt csupán. Pompeji mégis háborítatlanul virágzott a Római Birodalom oltalmat nyújtó keblén. Az ott lakó emberek nyitottak voltak az élet örömeire, a testiségnek pedig különösen szívesen hódoltak, ahogy az a tragédia után fennmaradó erotikus falfestményekből kiderült.

Kr. u. 62-ben aztán egy váratlanul nagy földrengés rázta meg a rómaiak által közkedvelt üdülő várost. Az utólagos becslések alapján a Richter-skála szerinti 5-6-os erejű rengés gyakorlatilag minden házban kárt tett.

Pompeji ezt követően már sosem nyerte vissza régi fényét. Közvetlenül a földrengés után elszabadult az anarchia. A házakat fosztogatták, mindennapossá váltak a rablások és más erőszakos cselekedetek. Sokan elhagyták a várost, nem létezik pontos adat arról, hogy mennyi lakosa is maradt.

A nagy rengés után gyakoriak voltak a kisebb rezgések. Így amikor 79-ben, augusztus 24-én éjjel megint rengett a föld, az emberek fordultak egyet az ágyaikban, de különösebben nem hatotta meg őket a dolog. Természetesen tisztában voltak azzal, hogy a Vezúv egy vulkán, de alvónak vélték. Fel sem merült, hogy netán kitörni készül.

Forrás: Shutterstock

 

A szunnyadónak vélt "hegy" csúcsa ekkor azonban felrobbant, és mintegy 1 km-nyi magasra lőtte magából kőtörmelékét. Az eget hamufelhő sötétítette el, ami három napig gomolygott a város felett. Sokan gondolják azt, hogy a vulkáni láva pusztított el mindent, de valójában a mintegy 7-8 méter vastag hamu, valamint az apró kövecskék, úgynevezett lapillik véget nem érő zápora volt végzetes.

Hogy hány emberi élet veszett oda Pompeji pusztulásakor, arról csak hozzávetőleges becslések léteznek. Herculaneumról, a mellette fekvő kis halászfaluról, amit valóban a láva temetett maga alá, érdekes módon jóval kevesebben hallottak, mint népszerű "nagytestvéréről", pedig ott is közel 4000-en laktak. Hatalmas pánik törhetett ki, amikor már láthatóan mindenhez túl késő volt. Az emberek a pincébe és házaikba bújtak, páran megpróbálták az utolsó utáni pillanatban megrakott szekerekkel elhagyni a várost.

Forrás: Shutterstock

A római házak teteje az udvar felé lejtett. Ezek a tetők egyfajta tölcsérként vezették a vulkáni törmeléket a pincék tetejére, így aki egyszer oda lement, többé nem jött ki onnan. A háztetők összeomlottak a súly alatt, örökre maguk alá temetve a bent tartózkodókat. Aki még tudott, fejvesztve menekült. Az emberek fejüket párnákkal, kosarakkal védve rohantak a város kapui felé a térdig érő hamuban. Sokan haltak meg az utcákon.

Forrás: Shutterstock

A hamu és a lapillik olyan forrók voltak, hogy a freskókat védő viaszréteget is megolvasztották. Ugyanez a forró kőtörmelék zúdult a menekülők nyakába. A Vezúv másodpercenként 100 ezer tonna hamut és törmeléket okádott magából. A hamuoszlop 30 km magasra nyúlt a vulkán felett. A római hadsereg flottája ugyan a közelben állomásozott, de meg sem kísérelték a mentést. A távolból is jól látszott a földi pokol.

Bár Pompeji katasztrófája korántsem volt olyan népszerű filmes téma, mint Nero vagy Spartacus élete, párszor azért ezt a történetet is feldolgozták. A leghitelesebb egy 2013-as animáció volt. 

Pompeji egyedülálló a maga nemében. A világ legnagyobb és talán legismertebb romvárosa gyakorlatilag tökéletesen konzerválódott, beleértve a borzalmas természeti katasztrófa áldozatait is. A város területe mintegy 66 hektár, aminek nagy része nem látogatható, mivel régészeti jelentősége felbecsülhetetlen.

Arra azonban még nem született megoldás, hogy hogyan óvják meg a turisták kezétől mindazt, amit még a vulkán ereje sem gyűrt le...

Forrás: Mudra László
SHE.HU Kibeszélő!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!

Nyitókép: Shutterstock

    Ezt olvastad már?