Pályakezdő orvosnő és a felelősség terhe

D és R. Ez a két betű 2016 tavasza óta díszeleg a nevem előtt. Ekkor szereztem meg diplomámat a Semmelweis Egyetemen. Most pedig szülész-nőgyógyász rezidensként dolgozom egy budapesti klinikán.

Arcátlanul friss diplomám ellenére nyugodt szívvel illesztem oda a nevem elé ezt az ominózus két betűt. Bár egyelőre olykor számomra is szokatlan így aláírni, vagy bemutatkozni. Ezzel a két betűvel ugyanis nem csak a személyi igazolványomban szereplő név változott meg, nem csak az egómat simogató kezek száma nőtt, hanem a felelősség is.

Innentől kezdve én vállalom a felelősséget minden tűszúrásért, minden szakmámat érintő kimondott, vagy leírt szóért, így azért is, ami ezen a portálon megjelenik. Szeretném, ha ez a felelősségvállalás egyben a hitelességem záloga is lenne.

Engem nem támogat egyetlen gyógyszercég sem, ahogyan egyelőre dübörgő magánpraxissal sem rendelkezem. Semmilyen más érdekem nem fűződik az itteni klaviatúracsapkodáshoz, mint az olvasó – remélhetőleg hiteles és kellő szakmaisággal történő - tájékoztatása, olyan időkben, amikor több az önjelölt ál-dietetikus, ál-gyógytornász, ál-nőgyógyász, ál-rákkutató, ál-gyógyszerész vagy épp okeveles aura-hegesztő csodadoktor, mint égen a csillag.

Természetesen én sem értek a felsoroltak közül minden területhez: általános orvos vagyok, így ennek szellemében írok ide és mondom ki olykor a bűvös két szót: nem tudom.

Mihez is ért valójában egy általános orvos?

Egy közismert és szemléletes példával élve: minden szakterületen a jéghegy csúcsához. El fogja tudni magyarázni, hogy egy adott betegségnek mi a lényege, a vezető tünetei és kezelésének alapelvei. Megpróbálja felhívni a figyelmet arra, hogy „a rák" nem egyetlen betegséget takar, de nem fog tudni tájékoztatást adni a legújabb kemoterápiás protokollokról. Sőt, az antibiotikumok dozírozását sem fújja kívülről. Rendelkezik viszont egy rendkívül fontos és mindenki számára hasznos képességgel: tudja, minek hol kell utánanézni!

Dühvel vegyes döbbenettel szemlélem én is az áltudományos cikkek és oldalak pestisként való terjedését. Értetlenül állok azon emberek vakmerősége előtt, akik kellő szakmai képzettség nélkül mernek tanácsokat osztogatni, olykor nem kevés pénzért. Örömmel látom viszont, hogy egyre több szakember ragad billentyűzetet és bízik hozzám hasonlóan abban az utópiában, amelyben a betegek - a rengeteg rossz értelemben vett alternatív „gyógymód" helyett - újra bíznak az orvosokban és hisznek abban, hogy az orvosi eskü letételének pillanatától mindannyiunkat a segítő szándék vezérel. Engem is.

Forrás: iStockphoto

Ugyanakkor hiteltelennek érezném, ha ezen az oldalon csak és kizárólag orvosi tényeket egymás mögé sorakoztató kislexikonként funkcionálnék. Messze nem rendelkezem egyelőre azzal az elméleti tudással, sem gyakorlati tapasztalattal, aminek birtokában nyugodt szívvel tehetnék fajsúlyos kijelentéseket akár az emberi testről, akár egészségügyünk működéséről.

Éppen ezért - egyelőre - a rövid, tényszerű tájékoztatáson és a kacifántos terminus technicusok remélhetőleg érthető magyarázatán túl, szeretnék nagyobb hangsúlyt fektetni eddigi személyes benyomásaim és orvostanhallgatóként szerzett tapasztalataim leírására. Emellett természetesen szorgosan igyekszem gyarapítani szakmai tudásomat és csiszolni emberi oldalamat, hogy később ne csak mint cikkíró, de mint orvos is hitelessé válhassak.

Nyitókép: iStockphoto

    Ezt olvastad már?