nőgyógyász punciszépségipar orvos császármetszés háborítatlan szülés kismama biomami fórum arany középút
Császár vagy bio szülés? A nemzetközi helyzet egyre fokozódik! - hogy úgy mondjam... Legalábbis a különböző internetes kismama fórumokon, ahol már nem is vita zajlik a témáról, hanem kisebb fajta háborús uszítás az epidurál, az oxytocin és a császár ellen. De miért mérgesedett el ennyire a helyzet? Házi szakértőnket dr. Czakó Zsófiát kérdeztük!

Először is szeretném leszögezni, hogy nem a riogatás a célom, amikor a szülés esetleges kockázatairól írok. Sokkal inkább szeretnék kicsit rendet rakni a fejekben és egyensúlyba hozni azt a libikókát, ami az elmúlt évtizedben, a már-már erőszakosan képviselt, alternatív szülészet felé billen. Mert sajnos az egymást hergelő és uszító webbetegek, Dr. Google egyre növekvő hatalma és a minőségi értelemben vett tájékozatlanság szörnyű következményekkel járhat!

Forrás: Getty Images/iStockphoto/Aywan88

Biomamik a frontvonalon!

Döbbenten szemlélem, ahogy az egyre szaporodó, "háborítatlan szülést" támogató (sőt, egyenesen követelő!) fórumok tagjai, mindent elsöprő vehemenciával és kérlelhetetlen agresszióval lépnek fel minden, kevésbé szélsőségekben gondolkodó embertársukkal szemben.

Számomra összeegyeztethetetlen a

azzal az elementáris mennyiségű indulattal, vádaskodással és bizalmatlansággal, amivel ezek az anyukák képesek nekimenni a szülészorvosnak vagy szülésznőnek. Pedig szerencsétlen pusztán a kötelességének szeretne eleget tenni, és aláíratni a kórházakban és klinikákon kikerülhetetlen beleegyező nyilatkozatot, egy szükség esetén elvégzendő beavatkozásról, urambocsá életmentő császármetszésről.

Nem, nem az áll a a papíron, hogy márpedig itt császár lesz és punktum! Csak annyi, hogy ha "baj" történik, akkor lehessen különböző beavatkozásokkal menteni a baba és a mama életét/egészségét.

És néha ez a "baj" olyan hirtelen és sürgetően üt be - vérrel, ájulással, beszűkült tudattal -, hogy nem elég ekkor elkezdeni kitöltögetni a szükséges papírokat.

Az orvos is hibás

Akármennyire is fájó leírni, de ennek a bizalmatlanságnak a kialakulásához maga az orvos is bizonyára hozzájárult. Szándékosan nem írok többes számban "az orvosokról". Hitem szerint ugyanis ilyen nincs.

Lévén, hogy minden orvos ember (!), az orvos is rendelkezik egóval és az emberi léttel együtt járó becsülendő és elítélendő tulajdonságok valamely kombinációjával. Ez a kombináció viszont minden orvosban, ahogy minden emberben is egyedi, mint az ujjlenyomat.

Forrás: Getty Images/fotografixx/Annedde

Nincs két egyforma szülészorvos, ahogy két egyforma szülés sem. Az orvos egójának ereje és az afelett gyakorolt tudatossága is egyénenként eltérő, és szakmai tudástól teljesen független.

Ezt azért fontos kordában tartani, mert az emberi egó véleményem szerint mindig valamely véglet felé húz. Azért, mert minél inkább közeledik egy véglethez, annál könnyebben definiálja önmagát: "Én ilyen vagyok és ezt gondolom a világról". Az egónak pedig öndefiniálási kényszere van, anélkül megsemmisül.

Az orvoslásban, véleményem szerint az arany közép az az egótlan állapot, amire munkánk során minden nap törekednünk kell egy életen át.

Arany középút

Arany középút. Számomra talán ennek a két szónak a közhellyé válása a legfájdalmasabb, mert hihetetlen erő van bennük.

Az a szülészorvos, aki képes elengedni az öndefiniálási kényszerét, az már jó úton halad afelé, hogy a páciens bizalmát visszanyerje.

Vagyis nem hagyja el a száját olyan, hogy

vagy

Az öndefiniálás szélnek eresztése persze ijesztő, pláne annak a sztereotípiának a tükrében, hogy az orvosnak mindig "valamilyennek" kell lennie, és azt a valamilyenséget minél határozottabban kell képviselnie.

Forrás: Getty Images/kupicoo/Abel Mitja Varela

A fekete és a fehér mindenkinek azonnal feltűnik, de nem biztos, hogy a páciens számára valódi biztonságot nyújt, míg szürkének lenni sokszor a legnehezebb és legnemesebb feladat.

Éppen ezért úgy gondolom, hibát követ el az a szülészorvos, aki megígéri páciensének, hogy mindenképp vágás, metszés, szúrás nélkül fog szülni, ahogyan az is, aki minden valós orvosi indikáció nélkül, teljesen egészséges várandósnak ígér császármetszést. Ezek az ígéretek sokkal inkább szólnak az orvos egójáról, mint a páciens valódi jólétéről.

Véleményem szerint az orvosnak kerülnie kell, de legalábbis mindenkor körültekintően kell használnia az "ígérem" szót, mert könnyen árasztja a mindenhatóság bűzét.

Ha ezt a mondatot egy szülész valóban hitelesen képes kimondani, akkor az ő kezei alatt nem fog hisztériázva vergődni az az anyuka, aki egy hosszú vajúdás alatt fájásgyengévé vált és az oxytocint tartalmazó infúzióval közelítenek felé.

Mert tudja, hogy az orvosa mérlegelte az elhúzódó vajúdás és az oxytocin használatának kockázatát, és az ő és a magzata érdekében döntött.

Nem fogja kevésbé nőnek érezni magát akkor sem, ha orvosa megajánlja neki az epidurális érzéstelenítést, könnyítve ezzel a szubjektíve korán elviselhetetlennek megélt, ámde eleinte még kevésbé hatékony fájásokon.

Nem fog szégyenkezni a barátnői előtt, ha mégis császár lett a vége és biztosan nem fog hosszú megrendelő listával érkezni orvosához, hogy ő ezt meg ezt a beavatkozást kéri, amazt meg nem.

Illatgyertya és szike

Az általam vizionált utópiában, a szülészorvos a terhesgondozás nyolc hónapja alatt igenis feladatának érzi azt is, hogy keresztülvezesse a várandóst a túláradó és kusza információtengerben, és óva intse őt bármely véglethez való megrögzött ragaszkodástól.

Ajánljon megnyugtató kompromisszumot annak az anyukának is, aki az internet legmélyebb bugyraiban fellelhető rémtörténetektől megrettenveve érkezik a vizsgálóba. Sajnos számos kismama eleve előítéletekkel viszonyul orvosához - ,mint valami szükséges rosszhoz.

Ők azok, akik okoskodó és indulatos baba-mama fórumozók által, minden orvosi beavatkozás ellen felkorbácsolva, ragaszkodnak a branül nélküli, vízben szüléshez.

Az a gond ezekkel a fórumokkal, hogy előfordulhat, hogy az ott fröcsögő anyukának éppen adottak voltak a kedvező feltételek egy alternatív szüléshez, míg az ezen felbátorodott olvasónál pedig szövődmények léphetnek fel.

Forrás: iStockphoto/ Markus W. Lambrecht

Szerintem a helyes hozzáállás, ha az orvos felajánlja ilyenkor, hogy vajúdhat a kedvenc meditációs dallamára, gyújthat szantálfa illatú füstölőt és olvastathat fel férjével a legújabb vegán receptkönyvből fájásszünetekben - egészen addig a pontig, amíg a körülmények, az anya és a gyermek méhen belüli állapota ezt lehetővé teszik.

Engedjen cserébe az anyuka egy darab branült az egyik vénájába, hogy esetleges vészhelyzet esetén ne kapkodva kelljen vénát biztosítani. Hanem értékes másodperceket megspórolva, azonnal rendelkezésre álljon egy út, amin keresztül szükség esetén azonnal be lehet adni a szükséges gyógyszereket. Néha ilyen másodperceken múlhat egy nő élete - vagy éppen a méhe.

Forrás: Getty Images/FangXiaNuo

Kompromisszum. Bizalom. Aranyközép. Minden nap.

Tudom, tudom. Fiatal, naiv és idealista vagyok, a mai magyar szülészeti gyakorlat nem így működik, és talán soha nem is fog.

Nekem az is elég, ha minden nap tudok egy lépést abba az irányba tenni, hogy én így működjek.

Nekem ilyen az egóm, nekem így jó, én ezekkel a gondolatokkal tudom békében letenni a fejem a párnára, alig kéthetes szülész-nőgyógyász rezidensként.

És most gyújtok egy szantálfás füstölőt, megcsinálom az esti jóga házimat, és elalvás előtt elmorfondírozom azon, melyik ismerős szülésznő szúr legjobban vénát, aki majd berakja a branült a karomba, ha eljön az ideje.

A másik véglet: a punciszépségipar áldozatai
A korrretkség jegyében meg kell említenem, hogy létezik egy másik szélsőség is: a punciszépségipar által agymosott, szülési fájdalmaktól is rettegő, kétségbeesett anyukák, akik asztalt csapkodva követelik a császármetszést.

Ők azok, az egyébként makk egészséges várandósok, akik a szexuális életük megromlásától való rettegés által vezérelve fizetnének súlyos pénzeket a programcsászárért. Ilyenkor is az a feladata az orvosnak, hogy megnyugtató kompromisszumot ajánljon páciensének. Igenis vezetheti, sőt, szerintem kötelessége vezetni az asszonyt és hangsúlyozni, hogy szövődménymentes várandóssága után jó esélyekkel néz egy szövődménymentes hüvelyi szülés elé - amely egy jól kitalált, élettani folyamat.

Arról is kötelessége tájékoztatást adni, hogy a császármetszés a legmodernebb eszközök és technikák ellenére is egy nagy hasi műtét, annak minden lehetséges kockázatával és szövődményével. Arról nem is beszélve, hogy egy császármetszés a további terhességek sorsát is megpecsételheti.

Nyugtassa meg, hogy amennyiben követi orvosa és választott szülésznője pontos utasításait, nem lesz baj. Igen, utasítást írtam és nem kérést. Tudom, hogy ettől a szótól is sokakat kiver a víz, de egy kitolásban levő, fájdalomtól beszűkült tudatú szülő nőhöz, igenis sokszor határozottan kell szólni.

Ha ez a nő, nem ragaszkodik a végletekig a gátvédelemhez, hanem elfogadja az ebben jártas szakemberek döntését egy esetleges gátmetszésről, amely utána pár öltéssel helyrehozható, akkor nem kell tartania attól, hogy férje számára a jövőben (kizárólag emiatt!) nem lesz kívánatos.

Nyitókép: iStockphoto

Mondd el Te mit gondolsz!

Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.