munka nők egyenjogúság gender gap egyenlőtlenség üvegplafon
Átlátok rajta, mégsem tudom átlépni. Mi az? Megfejtés: az üvegplafon! Még mielőtt azt hinnétek, hogy egyfajta építészeti szakkifejezést fogok körbejárni a következő sorokban, tisztáznám, hogy mit is takar ez a jelenség. Ezen kívül, mintegy étvágygerjesztőként, felvillantom írományom másik fontos fogalmát: gender gap – vagyis a nemek közötti szakadék (igen szabad fordításban). Fincsi. Én azt mondom, ne is várjunk tovább. Vágjunk bele, és nézzük meg mit tartogat számunkra ez a két fogalom!

Fogalom tisztázás

Szóval, mit is takar az üvegplafon kifejezés?

Lényegében arról van szó, hogy bizonyos csoportok számára egyfajta láthatatlan és nem kimondott korlát mutatkozik az előrejutásban. Tehát például egy munkahelyen nem juthatnak a hierarchia egy bizonyos szintjén túl.

Tehát tudd, hogy ilyen helyzetben vagy, ha csak és kizárólag azért nem léptetnek elő a munkahelyeden, mert nő vagy...

Na, akkor át is térhetünk a "gender gap"-re. A World Economic Forum (WEF) 2006 óta, évente készít egy felmérést, és ad ki összegzést arról, hogy egyes országok hol tartanak a nemi egyenlőtlenségek terén.

Négy fő faktor áll a vizsgálat középpontjában:

  1. a nők gazdasági helyzete
  2. a nők hozzáférése az oktatáshoz
  3. a nők hozzáférése az egészségügyi szolgáltatásokhoz
  4. a nők jelenléte a politikában
    Forrás: Getty Images/iStockphoto/Shironosov

Vagyis arról van szó, hogy megnézik, milyen mértékű – főleg gazdasági – "szakadék" található az egyes országokban a nők és a férfiak között, majd erről készítenek egy összesítést.

Hogy állunk mi?

A 2016-os riportból, arról kaphattunk tanúbizonyságot, hogy rosszabbul teljesítünk mint két éve. 2014-ben a 93. helyen végeztünk (142 országból), míg idén csak a 101. helyre futotta (144 országból). Legjobban az "egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésben" teljesítünk, míg a "nők politikai jelenlétében" a legrosszabbul teljesítő országokhoz tartozunk.

Ide nyugodt szívvel köthetjük az üvegplafont, hiszen statisztikák szerint, a politikai pálya tipikusan nehezebben teljesíthető a nők számára, mintha férfinak születik az ember. Az előbbiek megkoronázásaképpen említeném, hogy a BBC-n olvasható egy cikk, amely azt taglalja, hogy:

a nők átlagosan 39 nappal többet dolgoznak egy évben, mint a férfiak világszerte.

Álljunk csak meg egy pillanatra!

Mindezek alapján gondolhatnánk azt, hogy nőnek lenni nem szerencsés, pláne Magyarországon. De mielőtt nagyon elsüllyednénk az "azok a szemét férfiak" és "milyen igazságtalan a világ" mantrázásában, nézzünk picit mélyebbre.

Forrás: Getty Images/iStockphoto/Poike

Először is, az említett cikkből kiderül, hogy igaz, ha a házimunkát is beleszámítjuk, akkor a nők többet dolgoznak, viszont ha csak a klasszikus értelemben vett munkát nézzük a férfiak 34%-kal megelőzik a nőket.

Másodszor nem tagadhatjuk le, hogy a legtöbb cégnél - tény, hogy inkább a multikra igaz - vannak kezdeményezések, sőt komolyan kidolgozott programok arra, hogy minél kevesebb diszkrimináció és különbség legyen a munkavállalók között, mindenféle hovatartozás tekintetében.

A sokszínűség/sokféleség egyfajta marketinges csalogató szóvá lépett elő a szervezeteknél, és lassan ott tartunk, hogy nem azon versenyeznek az egyes vállalatok, hogy melyik a sikeresebb, hanem hogy kinél sokszínűbbek az alkalmazottak.

Ne essünk át a ló túloldalára!

Félreértés ne essék, nem szeretném elbagatellizálni a problémát, vagy túlzottan kritizálni a megoldási kísérleteket.

Tény, hogy továbbra is található különbség a női és férfi karrierutak, karrierlehetőségek és legfőképp a fizetések között.

Viszont azt gondolom, erre nem az a megoldás, hogy már-már erőszakkal, nőket alkalmazunk - csak hogy jobban mutasson a nemek arányáról készített statisztika.

Rengeteg program indul csak nőknek: menedzser képzés, munka-magánélet egyensúly, önismeret, önfejlesztés és még sorolhatnám. Ezek mind remek kezdeményezések, egyetlen bökkenő van: ezek "csak nőknek" szóló képzések. Azzal, hogy a férfiakat kizárjuk ezekből, ugyanúgy nem hozunk létre egyenlő lehetőségeket. Pedig, ha jól emlékszem, ez lenne a cél.

Átesünk a ló túl oldalára, de továbbra sem a lovon ülünk...

Útravaló

Sok cég segíti a szülési szabadságon tartózkodókat, illetve igyekszik minél jobban megkönnyíteni a munkába visszatérő kismamákat: például kezdeti rugalmas munkaidő, napi 4-6 órás munkavégzés, otthoni munkavégzés - csak hogy néhányat említsek.

Forrás: Getty Images/iStockphoto/GeorgeRudy

Azt gondolom ezek azok az kezdeményezések, amiket érdemes támogatni, és minél több helyen alkalmazni. Emellett ha fenntartjuk a lehetőséget mindkét nem számára, hogy képezze magát és egyenlő esélyeket adunk a fejlődésre, akkor máris egy hosszútávú megoldás kulcsa van a kezünkben!

Bármelyik nem kiemelése felborítja az egyensúlyt!

Ha maradunk azon az úton, ahol a nőket pozitív diszkriminációval juttatjuk bizonyos posztokra, akkor kevesebb mint egy évtized múlva arról beszélgethetünk majd, hogy a gender gap milyen mértékben érinti negatívan a férfiakat... Vagyis szélsőségesség itt semkifizetődő.

Nyitókép: iStockphoto

Mondd el Te mit gondolsz!

Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.