Gyakornoki munka = modern rabszolgaság?

Az I generáció megnevezése az angol Internship (szakmai gyakorlat) szóból ered. Nem önálló generáció, a pályakezdőket jelöli, jellemzően az Y generáció egy részét.

De hol találjuk ezt az I generációt? Jó eséllyel egy menő multinál vagy nemzetközi szervezetnél, kevésbé menő, fizetetlen, gyakornoki munkakörben. Európa-szerte ugyanis egyre elterjedtebb, hogy a pályakezdő fiatalok a képesítésük megszerzése után - az ahhoz szükségesen bőven túl - még legalább egy szakmai gyakorlatot elvégeznek. Hosszú hónapokat, de akár éveket is eltöltenek gyakornokként, mielőtt állandó pozíciót kapnának valahol. Remélik, hogy a teljesítményük tényleg munkához juttatja őket az adott cégnél, de napjainkban ezek a számítások egyre kevésbé jönnek be.  

Forrás: Shutterstock

Sok vállalat a szerződés lejártakor még annak ellenére is szemrebbenés nélkül szélnek ereszti a gyakornokokat, hogy a programjukat úgy hirdették meg, mint a náluk megkezdett karrier első lépése.

A fizetetlen és rosszul fizetett szakmai gyakorlatot hirdetni főleg a multicégeknél és a nemzetközi szervezeteknél bevett szokás. Könnyen kihasználják, hogy a fiatalok inkább egyeznek ki az "ingyen" munkával egy jól hangzó helyen, mint azzal, hogy munkanélküliek legyenek. Ennek a hozzáállásnak több oka van:

  • A munkanélküli időszakot és annak okát a munkáltatók számon kérik a jelölteken. Akinek vannak ilyen üres hónapok az önéletrajzában, az hátrányból indul.
  • Manapság sok szakmában még egy pályakezdő szintű álláshoz is 3-5 év munkatapasztalatot várnak el, így a fiatalok leginkább ennek hiánya miatt nem kapnak rögtön főállást.
  • A mai felgyorsult világban sokakat megijeszt, ha azt érzik, nem tesznek eleget azért, hogy előbbre jussanak - mert nem szakadnak naponta ezerfelé. Félnek, hogy elfecsérlik a fiatalkorukat, azt az időt, amikor még van energiájuk arra, hogy a legtöbbet hozzák ki magukból. Attól tartanak, hogy pár hónapon belül elszoknak a hajtástól, és nem tudnak majd visszatérni.

Persze a legtöbb országban a fizetetlen gyakorlat nem megengedett, de néhány kiskapu a rendelkezésükre áll: például, ha képzésnek vagy önkéntes munkának nevezik.

Mondjuk, ez a helyzet kinézhetne úgy is, hogy mindenki nyer vele. Azonban a szakmai gyakorlatok jó részénél nem történik valós képzés. A pályakezdő fiatal sokszor még csak valós, a szakmájába illő munkát sem végez, csak ellátja az összes olyan feladatot, amihez az állandó dolgozóknak nincs kedve (pl. iktatás, csomagolás, postára járás). Ráadásul ezt a munkaadók is tudják, és sokuk ezért a betöltendő állásra jelentkezőknél nem is veszik figyelembe a gyakornoki időt, mint releváns szakmai tapasztalatot.

Forrás: Shutterstock

A másik véglet sem ritka, amikor olyan fontos munkát végeztetnek a gyakornokkal, ami nagyobb felelősséggel jár, mint amit egy gyakornoknak viselnie kéne. Ám ezt a felelősséget és a komoly, valóban értékteremtő munkát nem fizetik meg.

A lényeg pedig, hogy a gyakornoki idő alatt egy fiatal mindenképp anyagi függésben marad, nem tud mire egzisztenciát építeni, és elkezdeni az életét. Akkor sem jár feltétlenül jól, ha tényleg felveszik a céghez. A gyakornoki ideje alatt ugyanis az a kép alakul ki róla, hogy kevés pénzért is el fogja végezni a munkát - akár mások helyett is.

Egyszerre kihasználtak, mégis privilegizáltak.

A probléma másik oldala pedig, hogy az ilyen tapasztalatszerzésre nem mindenkinek van lehetősége. Van, aki nem engedheti meg magának, hogy úgy dolgozzon heti 40 órát, hogy nem tudja magát eltartani belőle. Így például a nemzetközi szervezetek esetében hátrányba kerülnek azok, akik nem helyiek, vagy akiket a család nem tud még hosszú ideig eltartani. A lehetőség csak azok számára nyitott, akik eleve előnyösebb helyzetből érkeztek.

Tudom, hogy minden generációnak megvannak a nehézségei, és hogy az Y generáció hozzá van szokva a hajtáshoz. De szerintem nem ezek a körülmények kedveznek a legjobban a fiatal elmék kibontakozásához és a fiatalok önálló talpra állásához - amiből az egész társadalom profitálhatna.

Nyitókép: Shutterstock

    Ezt olvastad már?