Húsevőként a vegánok védelmében!

"Mégis miért nem esztek húst, csicskák? Azt hiszitek, ezért valami jutalom vár a túlvilágon? Agyatlan barmok!" - olvastam a kommentet egy vegán csoportban. Húsevő létemre rögtön egy csomó gondolat elindult bennem.

Most tekintsünk el a kommunikáció alpári módjától és a mögötte (nem is túl diszkréten) megbúvó tolerancia teljes hiányától, és kezdjük rögtön az alapoknál! Az ember természeténél fogva mindenevő, és mint tudatos lény, abban a szerencsés helyzetben van, hogy döntéseket hozhat az étrendjével kapcsolatban is.

Emellett sokfélék vagyunk: ami az egyikünk számára tökéletes étrend, az a másik ember szükségleteit nem elégíti ki. Amit az egyikünk szervezete kíván, az sokakban undort kelt. Étrendünket tehát egy sor fizikai és lelki tényező befolyásolja, akár eszünk húst - és tejtermékeket -, akár nem.

Igen, van, aki vallási okokból nem eszik semmilyen állati eredetű táplálékot, ahogy arra a kedves kérdező is utalt, de a nyugati kultúrkörben ők vannak kevesebben (Indiában nyilván más a helyzet). Sokan lelkiismereti okokból kerülik az állati fehérjét, mert nem akarnak ártani más élőlényeknek, ha nem muszàj: igen, a zöldségek is élnek, de távolabbi rokonai az embereknek, mint az állatok, és valamit azért enni kell. Szerintük ez a kisebbik rossz, amihez kevesebb erőszak - és persze visszaélés - társul.

A nagyüzemi húsipar működése azonban nem csak az állatbarátokat tántorítja el a húsfogyasztástól. Sokan egyszerűen azért nem vesznek a boltban csirkét, disznót, marhát, mert élelmiszerbiztonsági aggályaik vannak, tartanak a kemikáliáktól, esetleg undorodnak a tartás és a feldolgozás módjától. Ismerek több olyan tudatos fogyasztót, aki fenntartható forrásból, kisebb gazdaságból örömmel vesz húst, sajtot, tojást, de boltban nem venne semmit.

Rengeteg a különféle ételallergia is. Sokan egészségügyi, esetleg közérzeti okokból váltanak hús- vagy épp tejmentes étrendre: nem egyforma szükségleteink vannak, az emésztésünk és az energiaellátásunk sem egyezik. A babás csoportok pedig tele vannak tejfehérjére diétázó szoptatós anyukákkal, akiknek szintén jól jönnek a vegán receptek.

Forrás: Shutterstock

Akárhogy is, egy dolog biztos: őseink egészen biztosan nem ettek annyi és olyan sokféle húst, mint mi, és nyilván bölcs dolog egyfajta egyensúlyra törekedni akkor is, ha egyébként nem célunk a vega vagy vegán étrend.

Akadnak, akik mindennél nagyobb távlatból szemlélik a világot és saját helyüket benne. Fontos, tagadhatatlan tény: a húsgyártás óriási ökológiai lábnyomot hagy maga után. Az Oxford Martin School friss kutatása szerint, ha mindenki kevesebb húst és tejterméket, cserébe pedig több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztana, 2050-re az üvegházgáz-kibocsátás kétharmadával csökkenne, az éghajlatváltozáshoz köthető kár pedig 1,5 trillió dollárral lenne kevesebb.

Ez nemcsak azt jelenti, hogy lényegesen több embert tudna eltartani a Föld, mint jelenleg, de azt is, hogy jó eséllyel tovább is élnénk: ugyanez a kutatás arra is felhívja a figyelmet, hogy pusztán a vöröshús bevitel csökkentésével és a több zöldség-gyümölcs fogyasztásával éventevilágszerte 5,1 millió haláleset volna elkerülhető.

Míg a vega étrend esetében ez a szám 7,3 millióra tehető, vegán diétával pedig 8,1 millió körül alakul. Igaz, utóbbi esetben nagyon kell figyelni a megfelelő fehérjepótlásra, hogy az egészség más fronton se szenvedjen hiányt.

Mindenevőként tehát azt mondom: a vegetarianizmus és a vegánság semmi esetre sem elvetendő opció, de még ha egyik fenti motivációval sem tudunk azonosulni, ne gúnyoljuk a tőlünk eltérően étkezőket... Tanuljunk inkább a vegáktól és a vegánoktól pár szuper, izgalmas receptet, amivel alkalmasint feldobhatjuk a konyhánkat!

Forrás: Mudra László
SHE.HU Kibeszélő!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!

Nyitókép: Shutterstock

    Ezt olvastad már?