5+1 indok, hogy miért ne randizz SOHA egyedülálló anyával!

Új antihősünk van: egy Richard Cooper nevű sokat szenvedett, csalódott férfiú, aki viccesnek szánt mémekkel tűzdelt kampányt indított arról, miért ne randizz szingli anyákkal. Mert ugye a nő amolyan árucikk, akit ilyesfajta szempontok alapján választunk ki...

Richard Cooper olyan rendszeresen visszatérő témákat boncolgat, amelyekkel - az internetnek köszönhetően - több fórumon is találkozhatsz: hogy mi is a baj azokkal az egyedülálló nőkkel, akiknek van már gyerekük. Ezen állítások mögül pedig sajátos, némiképp ijesztő világkép rajzolódik ki.

Egy kutatás megállapította, hogy az USA-ban és az Egyesült Királyságban 13,7 millió szingli szülő él - és a 82%-uk nő. Ez csak egy érdekes számadat, ami bizonyítékul szolgál arra, hogy az egyedülálló anyák párkeresési szokásairól/lehetőségeiről érdemes - és kell is - beszélni.

Ám egyre több olyan cikk és poszt jelenik meg a neten, amelyek valóságos pokoljárásnak állítják be a szingli anyákkal való randizást.Richard Cooper ugyan éllovasa az ellenük szóló kampánynak, de más férfiak is nyilatkoztak olyat, amitől kinyílik a bicska a zsebemben...

1. A nő minden vágya, hogy pasija legyen. Pláne, ha gyereke is van.

Cooper: "Rád akaszkodnak, megjelennek a randi oldalakon, 10-esnek próbálják eladni magukat, közben meg csak 6-osok."

Hát igen, nehéz időket élünk: a nő férfi nélkül félember, hiszen a férfi teszi őt nővé. Nélküle az élet sivár, és nincs, aki leüsse a muslicát vagy beverje a szöget a falba. Hatványozottan igaz ez akkor, ha a nőnek utódja is van, hiszen mindenáron pótapát akar a gyereke mellé, akire rátestálhatja a saját feladatait...

2. A gyereknek egy lehetséges új kapcsolattal új apja lesz.

Cooper: "Minek nevelnéd fel más gyerekét? Te hülye vagy?"

Nem, nem lesz. Apja már van, még ha nincs is jelen (napi szinten) az életében. A szülő új partnere válás után nem apja vagy anyja lesz a gyereknek, hanem - jó esetben - egy kedves felnőtt, aki szereti őt, és akiben megbízhat. A gyerek felnevelése szülői kompetencia, amiben lehet segíteni - de csak annyi az elvárás, hogy az új belépő ne akadályozza ebben a másikat.

3. A nőt a férfi tartja el. Ha gyereke van, azt is a férfi tartja el.

Cooper: "Túl drágák. Nemcsak érte fizetsz, de a gyerekért is. És semmit nem kapsz a pénzedért."

Ööööö.... Most Cooper vagy a középkorban él, esetleg Szaúd-Arábiából jött, vagy pedig egyenesen az aranyásók klubjából érkezik. Ez esetben viszont meg is érdemli, ha csak a pénzéért vannak vele együtt - vagy épp a vastag buksza hiánya miatt utasítják el. Egyéb esetben felfoghatatlan, miért kéne egy átlagos nőt eltartani, és miért ne tudna a saját gyerekéről is gondoskodni, ahogy eddig is tette.

Forrás: Shuttertsock

4. A gyerek amolyan vetélytárs, arany- és ezüstéremmel.

Egy Jonathan Cass nevű úriember és egy Paul Dakers nevű pasas is kifejtette, hogy az egyedülálló anyák "túl sokba kerülnek", és egyébként sem akarnak versengeni senkivel - értsd, a nő gyerekével.

Ki az első a nő szívében, életében? Megtérül-e a befektetett energia? Nos, ez nem lóverseny. Nem csak azért, mert nem dördült el a rajtpisztoly, hanem mert az ember gyereke és párja két külön kategória, nem egy ligában játszanak, pláne versenyeznek. Egyszerűbben: másképp szereted a gyerekedet és másképp a párodat. Ha épelméjű nő vagy, akkor úgy élsz, hogy nekik minél jobb legyen.

5. A gyerekek nem akarják, hogy az anyjuknak (apjuknak) új párja legyen.

Cooper: "Ellened dolgoznak."

Igen, van ilyen, de korántsem általános. Ha előfordul, főként a kezdeti időszakra jellemző. A legtöbb gyerek azonban egy ponton túl nyit a felnőtt felé, aki az ő anyját (apját) boldoggá teszi, és az ő irányába is elfogadó. Persze nem mondom, hogy nincsenek kivételesen nehéz esetek, de általánosságban levonni ilyen következtetéseket káros és torzító a valósággal szemben.

+1 Az anyák ítélőképessége megkérdőjelezhető!

Cooper szerint nem érdemes a döntéseket az anyákra bízni, mert az ítélőképességük a legkevésbé sem objektív.

Nos, megint csak nem értem, hogy egy ember ítélőképessége hogyan függ össze azzal, hogy szülő-e vagy sem. Könyörgöm, attól még, mert szültem egy gyereket, nem veszítettem el az eszem - sőt, még nagyobb felelősséggel kell tudnom döntéseket hozni, hiszen onnantól kezdve már nem csak magamért felelek.

A többi mém pedig eltorzult énképről, érzelmi elérhetetlenségről, a felelősségvállalás hiányáról és a nők feldolgozatlan traumáiról szól. Mert Cooper szerint ezek is mind-mind hozzátartoznak egy szingli mamival való kapcsolathoz.

Aztán persze bevallja, hogy három éven át élt kapcsolatban egy kétgyermekes anyával... Ja, szóval, innen fúj a szél... Ám ha lyukra futottál, azt talán nem az egész női nemen kéne leverned. Akkor most kinek is vannak "feldolgozatlan traumái"...?

Forrás: Mudra László
SHE.HU Kibeszélő!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!

Nyitókép: Shutterstock

    Ezt olvastad már?