"Ártatlan" pedofilok: Segítséget vagy büntetést érdemelnek?

Nagy-Britannia - és az egész világ - közvéleményét megrázta a Channel 4 csatorna The Paedophile Next Door (A szomszéd pedofil) című dokumentumfilm sorozata. Az egyik adásban egy 39 éves brit férfi, Eddie beszélt arról, hogy pedofilként él.

Soha nem követett el bűncselekményt, és mélységesen elítéli azokat, akik gyerekeket molesztálnak. Fontos rögtön az elején leszögezni: a pedofília önmagában véve nem bűn, hanem betegség. Akkor történik bűncselekmény, ha a beteg gyermekpornográfiához nyúl, vagy szexuálisan közeledik egy kiskorúhoz - nem a fantázia szintjén, hanem a valóságban.

Az Egészségügyi Világszervezet határozata szerint ugyan mentális betegségről van szó (a pedofília definíciójába beleértik a korai serdülők iránti szexuális vonzalmat is), a kezelésével kapcsolatban viszont alig van szakirodalom. A jelek szerint a szakma - a társadalomhoz hasonlóan - inkább a szőnyeg alá söpri a problémát, mintsem hogy szembenézzen azzal.

Ez óriási hiba, hiszen a legújabb felmérések szerint a világon minden hetedik gyereket molesztál egy felnőtt a 14. születésnapja előtt, tehát a pedofil késztetésekről, a betegség kezeléséről és az ilyen bűncselekmények szankciójáról is muszáj nyíltan beszélni.  

A szakemberek szerint a pedofília nem gyógyítható, de kezelhető zavar, a terápia pedig megakadályozhatja a gyermekpornográfia és az abúzus terjedését. Vagyis ha beszélünk róla, jó esélyünk van arra, hogy megfelelő kezelés mellett az ilyen mentális zavarral rendelkezők nem élik ki a hajlamaikat, vagyis kevesebb kiskorú esik pedofilok áldozatául.

Az áldozatok rehabilitációjáért küzdő szervezeteket viszont mélyen felháborítja, hogy A szomszéd pedofil című dokumentumfilm annak idején Nagy-Britanniában adásba kerülhetett. Hiszen a gyerekkori abúzust elszenvedők számára fájdalmas élmény lehet szembenézni egy férfival, aki maga is kisgyerekekhez vonzódik szexuálisan. A műsorkészítők azonban azt vallják, hogy ez a hajlam emberek - különösen férfiak - millióit érinti világszerte. Ezért fontos, hogy nyíltan lehessen beszélni a problémáról, mert csak ez lehet a kulcsa az újabb bűncselekmények megelőzésének.

Eddie, a BBC dokumentumfilmjében szereplő férfi, maga is ezt vallja. Az arcát vállalva beszél arról, hogy végtelenül szégyelli beteges vonzódását a négy-hat éves kislányokhoz, ezért pszichológushoz jár, hogy könnyebb legyen kordában tartani a vágyait:

"Soha nem követtem el bűncselekményt, és nem is tennék ilyesmit. Szégyellem a vonzalmamat, és mindent megteszek, hogy legyőzhessem azt. Fontos volna, hogy a hozzám hasonlók számára elérhető legyen a terápia, hiszen így sok bűncselekményt és öngyilkosságot is meg lehetne előzni. A pedofilokat, akik soha nem követtek el bűncselekményt, nem démonizálni kellene, hanem segíteni" - vélekedik a férfi.

Eddie a 20-as évei közepén járt, amikor ráébredt, hogy valami nem stimmel vele: eleinte magának sem merte bevallani, hogy szexuálisan hatnak rá az óvodás kislányok, és úgy gondol rájuk, ahogyan felnőtt embernek nem volna szabad. Sokáig szenvedett, míg végül talált egy szakembert, aki segítségére volt abban, hogy ne a beteges vágyak irányítsák az életét.

Forrás: Shutterstock

"Szerencsém van, mert nemcsak a gyerekekhez vonzódom, hanem a felnőtt nőkhöz is. Nem az teszi ki a személyiségem legnagyobb részét, hogy hatnak rám a kislányok, de igenis része annak, aki vagyok. Bár lenne módszer, amivel ez a vonzalom teljesen eltűnik, mert egyáltalán nem könnyű így élni!" - fejti ki a műsorban.

A gyerekkori abúzust elszenvedett áldozatok segítésével foglalkozó NAPAC vezetője, Peter Saunders szerint "A dokumentumfilm nem a megfelelő helyre helyezi a hangsúlyokat: ahelyett, hogy sajnálnánk szegény, meg nem értett, sokat szenvedett pedofilokat, inkább az áldozatokra kellene figyelnünk, hiszen ők élik át a borzalmak borzalmát, amit sokan felnőttként sem képesek soha feldolgozni."

Ugyanakkor Jon Brown, egy másik civil szervezet vezetője szerint minden ilyesfajta kezdeményezés "fantasztikus", mivel "A pedofília egy súlyos közegészségügyi probléma, amiről beszélni kell." Nagy-Britanniában a becslések szerint több, mint 250 ezer ilyen beteg él. A cél az, hogy közülük minél többen szakember segítségét kérjék ahelyett, hogy öngyilkosságba hajszolnák magukat vagy gyermekpornográfiához nyúlnának, esetleg - a legrosszabb esetben - kiskorúakat molesztálnának.

Ti mit gondoltok, eljött az idő arra, hogy nyíltan beszéljünk a problémáról?

Fotó: Mudra László
SHE.HU Kibeszélő!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!

 Nyitókép: Shutterstock

    Ezt olvastad már?