Csernobil a múlté, ma borzalmasabb atomkatasztrófa fenyeget!

Ha nézed A szolgálólány meséjét, ismered azt a szörnyű, nyomasztó munkatábort, ahol büntetésből sugárszennyezett szemetet kell lapátolni. A helyszín távolinak és posztapokaliptikusnak tűnhet, pedig a jelenkori világunkban is léteznek hasonlók.

Nem Csernobil az egyetlen, ahol a szennyezettség és a pusztítás hatalmas méreteket öltött - ráadásul ezeken a környékeken emberek élnek mind a mai napig...

A Polygon

Szovjetunió legnagyobb atomfegyver-kísérleti telepe a kazahsztáni sztyeppén, Szemipalatyinszk mellett található, melyet a hétszázezer környékbeli lakos ellenére lakatlan területnek nyilvánítottak. A rendszerváltásig közel ötszáz robbantást hajtottak itt végre. A légköri robbantások radioaktív csapadékot, a föld alattiak súlyos talajszennyezést okoztak.

Kazahsztán 1991-ben vált függetlenné. Ekkor ugyan fény derült az addig jól eltitkolt környezeti károkra, ám a bezárt telepen hagyott radioaktív anyag őrizetlenül maradt. A helyi lakosság ugyanúgy a veszélyes csapadékkal szennyezett mezőkön legeltette az állatokat, és ők maguk is a földeken megtermelt növényeket fogyasztották. Az ország keleti része fertőzötté vált: a rákos megbetegedések aránya mind a mai napig duplája az országos átlagnak.

A születési rendellenességek előfordulása tízszer gyakoribb. Az elmúlt évtizedekben közel félmillió ember egészségét érintették a kísérleti nukleáris robbantások, ennek ellenére a terület napjainkban is lakott. A mérőműszerek most is akkora sugárzás dózist mérnek óránként, amennyi egy átlagos embert máshol évente ér...

Forrás: Shutterstock

A szibériai vegyi kombinát

Szeverszkben a csernobilihez hasonló, RMBK típusú plutónium termelő atomerőművek működtek. Az ötből kettő jelenleg is üzemel. Több, mint százezer ember él a környező városban, Tomszkban. A környéken tároló is található a folyékony radioaktív hulladékok számára, benne 50 millió köbméter szennyezett anyaggal. Némelyik tartály csak egy fedetlen medence, és - karbantartás híján - szivárog a víz alatt.

1993-ban az egyik tartály felrobbant: a katasztrófa során plutónium és urán jutott a levegőbe. Az esemény utáni radioaktív hóesésben a megengedett sugárzás több, mint százszorosát mérték.

A cézium-137-es izotópja daganatot és genetikai elváltozásokat okozhat pusztán belégzés által. A 2001-es tárgyaláson mindössze 860 dolláros kártérítést állapítottak meg a károsodott embereknek, ám a 26 felperesből 14 elhunyt különböző betegségekben, és nem élte meg a per végét.

Norilszk

A sarkkörön túl fekvő orosz település a külföldiek elől teljesen elzárt terület, és a világ legszennyezettebb, legélhetetlenebb városaként tartják számon. 1956-ig munkatáborként működött, ám a bezárása után többen ott maradtak. Rengeteg bányászt vonzott a munkalehetőség, ugyanis szén-, nikkel-, réz- és kobaltbányák hosszú sora húzódik a környéken.

A bányászatból eredő finom por és radioaktív szmog mindent beborít, a téli mínusz harminc fokos hidegekben gyakori a fekete hóesés, évközben pedig a savas esők. A közeli erdők ötven kilométeres körzetben kiégtek, elpusztultak, újratelepítésre a szennyezett talaj miatt nincs mód. A százhetvenezer lakos várható élettartama nem éri el az ötven évet sem.

Forrás: Shutterstock

Mayak atomerőmű, Oroszország

A térképeken sem jelölt Cseljabinszk 40 nevű települést több, mint hétszázezer munkatáboros fogoly építette, és üzembe állítottak hat atomreaktort is. A munkások védőfelszerelés nélkül dolgoztak, a folyékony radioaktív hulladék pedig egyenesen a városka melletti Tecsa folyóba ömlött. Úgy gondolták, hogy előbb-utóbb megtisztul a folyószakasz, de a hetvenhatmillió köbméter radioaktív víz így is közel harmincezer embert betegített meg.

Miután teljes falvak lakosságát kellett kitelepíteni, a hulladékot a közeli Karacsaj tóba süllyesztették, amely a mai napig olyan szinten radioaktív, hogy körülbelül egy órát élnél túl, ha fürödnél benne. A hatvanas évek végén egy aszályos időszakban a kiszáradt tóban felgyülemlett radioaktív iszapos port széthordta a szél - ez félmillió embert érintett a környéken.

A szennyezett folyót mára már leválasztották, és radioaktív hulladékgyűjtőként üzemel, ám a megnövekvő csapadék miatt az is megtörténhet, hogy egyszer csak az egész kiönt, és megmérgezi az északi Jeges-tengert. Itt történt a világ egyik legsúlyosabb katasztrófája is 1957-ben. Egy robbanás miatt több, mint száz tonna szennyező anyag került a levegőbe, melyet az akkori Szovjetunió - nem meglepő módon - eltitkolt a lakosság elől, így 1976-ig nem is derült rá fény.

Ezzel négyszázezer embert tettek ki közvetlen életveszélynek, ráadásul a kitelepítések is közel két évig tartottak. A baleset után pedig egyszerűen átírták a város nevét - így olyan, mintha meg sem történt volna a katasztrófa...

Forrás: Mudra László
SHE.HU Kibeszélő!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!

Nyitókép: Shutterstock

    Ezt olvastad már?