Bocs, azt hittük, csak férfi nyerhet egy ilyen nehéz futóversenyen!

A napokban olvastam, hogy egy ultramaratonista, Ellie Pell mindenkit legyőzött a Green Lakes Endurance 50K nevű versenyen. Hegyen-völgyön, árkon-bokron át futott, ötven kilométeren át.

A dolog szépséghibája csak az, hogy a verseny szervezői nem így készültek. Két trófeát csináltattak, az egyiket a verseny nyertesének, akiről azt feltételezték, férfi lesz. A másikat pedig a legjobb női versenyzőnek.

A hír kapcsán aztán elgondolkodtam: miért hisszük azt, hogy egy nő kevesebbet bír? Nyilván vannak biológiai különbségek, ettől függetlenül sok olyan női sportoló van, aki emberfeletti teljesítményt tudhat a magáénak.

Tény, hogy egy nőnek sokszor más a motivációja, amikor indul egy versenyen. Tőlem is sokszor kérdezték már egy-egy futóverseny után (jellemzően férfiak): "Nem zavar, hogy több ezer indulóból csak valahol a mezőnyben végzel?" Nem, egyáltalán nem zavart soha, hogy nem lettem első vagy jó helyezett. Azért indultam, hogy jól érezzem magam.

Most persze szépítek. A nők általában azért sportolnak, hogy jól nézzenek ki - én is. Sokszor nem is nevezik sportolásnak, hanem csak mozgásnak. A szót is meghagyják a férfiaknak. Én akkor kezdtem futni, amikor rájöttem, hogy a huszonegyedik századi életmód milyen romboló hatással van a testemre. Arra a testre, amely mozgásra lett kitalálva. Mert egy hosszú és fáradt nap után nem az a megoldás, hogy a kanapén heverészek és nézem a kedvenc sorozatomat, hanem az, hogy mozgok.

Forrás: Shutterstock

A férfiak viszont többnyire azért sportolnak, mert számukra fontos a győzelem, a versenyzés. Demonstrálni akarják az erejüket. Legalábbis ez az általános megítélés - de szerencsére mindig vannak kivételek.

Bőven akadnak olyan élsportolók, akik kitartóak, harcosak, szívósak, legyőzhetetlenek - és nők. Mert a kettő nem zárja ki egymást. Persze, bólogatunk, hogy "igen, tudjuk, nincs ebben semmi új", aztán meg mégis. Jó példa erre Ellie Pell esete. Mert hogy lehet, hogy a fent említett verseny szervezőinek meg sem fordult a fejében, hogy akár egy nő is győzhet?!

Szerencsére minden egyes ilyen eredmény erőt, motivációt ad a nőknek. Megérteti velük, hogy igazából nem számít, hány évesek, van-e gyerekük, hogyan egyeztetik össze a sportot a mindennapokkal. Ha a kitartás és az akaraterő megvan, győzhetnek! Persze, aki ilyen időt fut terepen, annak elég sokat kell edzenie. Ezért érdekel a napirendje: hogy mit és mennyit eszik, mennyit edz, hogyan osztja be a napját, hogy ez is beleférjen az életébe.

Én is követem az olyan futónők oldalát, mint Lubics Szilvia vagy Erdélyi-Virág Zsófia. Mert a rendkívüli sportteljesítmények mellett mindketten hétköznapi emberek, akik a hibáikat, rossz napjaikat, félresikerült edzéseiket is megosztják.

A sikernél nincs jobb, de ez mindenkinek mást jelent. Valakinek azt, hogy megnyer egy nehéz futóversenyt, valakinek azt, hogy egyáltalán végig tudja csinálni. Ettől azonban még nem feltételezhető automatikusan, hogy egy nő csak végigkocog a versenyen, de úgysem fog nyerni...

Forrás: Mudra László
SHE.HU Kibeszélő!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!

Nyitókép: Shutterstock

    Ezt olvastad már?