Lakhatási szorongás: Amikor attól félsz, sosem lesz saját otthonod.

Direkt nem hozom szóba. Nem mintha nem lennék rá büszke, hogy saját lakásom van, de nem is érzem azt, hogy kérkednem kellene vele. Például azért sem, mert a közvetlen környezetemben is vannak lakhatási szorongástól szenvedő emberek.

Nem én találtam ki, tényleg van ilyen jelenség, bár még nincs tudományos neve. Korábban is hallottam már, de mostanában egyre többször. Sokan bánatosan és lemondóan panaszkodnak, valahogy így: "A büdös életben nem lesz saját lakásom." Igen, van, aki attól parázik, hogy nem lesz férje, gyereke, és van, aki attól, hogy nem lesz saját otthona. Érthető, hiszen az ember természetes és ősi vágya a biztonság, ami sok esetben egy otthont jelent. Egy állandó, saját, védett kuckót, ahová elvonulhat, ahol álomra hajthatja a fejét.

Szandi, Kati, Miki, Jani. Mi a közös bennük? Nem az, hogy szép magyar nevek, és mindegyikük becézett formája i-re végződik... Ebből kettőnek lakáshitele van, ketten albérletben élnek, és hárman házasok. Úgy hangzik, mint egy szép matematikai feladvány, ezért itt is egy kérdés: és mi bántja mindegyiküket? A lakhatási szorongás.

"Nap mint nap szembejön a közösségi oldalakon, hogy a barátaim sorra vesznek maguknak lakást. Olyan konyhájuk van, amire én vágyom, olyan bútorokat vesznek, amiket én is kinéztem. Egyre csak azt kérdezem ilyenkor, hogy én mit rontok el..." - panaszkodik nekem Szandi.

Mindegyikük dolgos ember. Egyikük sem várhatja azt, hogy a gazdag szülők alátoljanak egy lakást - és ez valószínűleg a magyar lakosság nagy részéről elmondható. Ahogy az is, hogy nem nyertek még a lottón több tízmillió forintot. Az emberek keményen dolgoznak azért - egyedül, vagy éppen a párjukkal -, hogy egy szép napon saját otthonuk legyen.

Forrás: Shutterstock

Én huszonkilenc vagyok, és két éve vettem a párommal saját lakást vidéken. Ahogy ezt elújságoltam egyik-másik barátomnak, rokonomnak, mindjárt tapintatosan megkérdezték, mennyiért, és méla undorral odavetettek egy gratulálokot.

Csoda, hogy ezután nem repült egy kés a hátamba. Egy pillanatra olyan érzésem volt, mint Potternek, amikor rádöbbent, hogy egyedül kell megküzdenie a dementorokkal. Katinál azzal próbáltam menteni a helyzetet, hogy de hát van nekik is saját házuk, méghozzá Pest közelében - és sokkal szebb, nagyobb, mint a mi lakásunk. "Ja, csak hogy az a ház egyelőre nem a miénk, hanem a banké..."

A negyven meg az ötven pluszos ismerősök arckifejezése után már egyenesen szégyelltem magam. Őszintén sajnálom őket, mert megérdemelnék a lakást, ahogy persze sokan mások is. Láttam a tekintetükön, hogy ők is keresik a választ. Mit rontanak el? Hogy létezik, hogy túl vannak már pár X-en, egész életükben dolgoztak, de még mindig csak albijuk vagy hitelük van?

Hiába tudják a szorongók, hogy nem rúdtáncolásból szedtük rá össze a pénzt. Hiába tudják, hogy én, vagy akárki más kidolgozta a belét a lakásáért, ahogy azt is, hogy mennyi lemondással jártak az évek, amíg összejött rá a keret. Mindegy, hogy tudják vagy nem tudják a körülményeket, nem vigasztalják őket.

Egyre csak félnek: a jövőtől, a nincstelenségtől, a kilátástalanságtól, a kudarctól. De ezzel a félelemmel csak saját magukat mérgezik. Az sem jó, ha valaki teljesen elengedi a vágyát, ám az sem megoldás, ha görcsösen belekapaszkodik, és ezért nem él. Sajnos azt vettem észre, hogy sokan az utóbbit választják.

Lebegjen a cél a szemük előtt! Dolgozzanak, spóroljanak! Keressék a lehetőségeket! De mellette éljenek! Máskülönben, mikor meglesz a lakás, azt fogják érezni, hogy fél vagy egész életükben egy lakásért robotoltak - és tessék, megvan, de közben elment mellettük az élet.

Lehet mellette élni, utazni, szórakozni. Kell, hogy néha áldozzunk a lelkünk oltárán is - ajándékokkal és élményekkel simogassuk, jutalmazzuk, hogy csak kitartás, pajti, meglesz a lakás, de tessék, itt van ez a csekélység a szorgalmadért. Nem szabad belezavarodni a lakás utáni vágyba. Erre van szükséged és a kapcsolatodnak, a házasságodnak is. Nemcsak a fészekre, hanem arra is, hogy éljetek.

Forrás: Mudra László
SHE.HU Kibeszélő!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!

Nyitókép: Shutterstock

    Ezt olvastad már?