Interjú Prievara Tiborral, a "szupertanárral"

Abban sem hisz, hogy csak infokommunikációs technikákkal lehet izgalmassá, színessé tenni az órákat. Szerinte digitális és nem digitális eszközzel egyaránt lehet jól tanítani, ha a diákok megélik a tudás örömét és sikerélményét. Többek között erről is beszélgettünk vele.

- A millenniumi generációkat digitális bennszülötteknek is nevezik. A kifejezés arra utal, hogy ők az internettel együtt nőttek fel, gyorsan és könnyen eligazodnak az online térben, ezért a digitális bevándorlóknak (például a tanároknak) máshogy kell viszonyulni hozzájuk. Egyetértesz ezzel az állítással?

- Úgy gondolom, hogy a digitális bennszülöttek és bevándorlók dichotómiája azért vált mára ennyire népszerűvé, mert kényelmes visszavonulási lehetőséget biztosít a tanárok számára, mondván: ezek a gyerekek az anyatejjel szívták magukba a virtuális világot, úgysem tudnánk semmi újat tanítani nekik. Pedig ez egyáltalán nem így van. Az évek során többször tapasztaltam, hogy osztálykiránduláson a diákok pillanatok alatt találnak olyan helyet, ahol van wifi. Nem ismernek lehetetlent. Még a fára is képesek felmászni azért, hogy posztoljanak egy képet az Instagramra.

- Sokszor hallani, hogy a mai fiatalok lusták, utálnak tanulni, és semmi mással nem törődnek, csakis az okoskütyükkel. Te milyen módszerrel tudod motiválni őket?

- Igyekszem mindig olyan témát, problémát keresni, ami érdekli őket, és ehhez megtalálni a kapcsolódási pontokat. Mondok egy konkrét példát. A tegnapi angolórán a diákjaim azt a feladatot kapták, hogy írjanak esszét Greta Thunbergről. Igazából nem is én kértem tőlük, hanem ők voltak kíváncsiak a véleményemre a svéd klímaaktivistával kapcsolatban, ez adta az ötletet. Nagyon lelkesek voltak, és igazán színvonalas munkát végeztek. Egyik alapelvem, hogy nem zavarom őket a tanulásban a tanítással, ha nem muszáj.

- A mai oktatók feladata, hogy felkészítsék a hallgatókat a jövő komplex kihívásaira. Nem érzed lehetetlennek a küldetést?

- De sajnos néha egy kicsit igen. A tavalyi volt az első olyan év, amikor az összes közoktatásban tanuló diák már 21. századi volt, az összes tanár pedig még 20. századi. Ez egyfelől szimbolikus jelentőséggel bír, másfelől viszont komoly figyelmeztetés mindannyiunk számára. Ebben az évszázadban a tanulási elvárások radikális változásokon mennek keresztül, ezért paradigmaváltásra van szükség. Az elsődleges cél az, hogy a tanulók képesek legyenek kritikusan, kreatívan gondolkodni, komplex problémákat megoldani, bizonyítékokon alapuló döntéseket hozni és együttműködni.

- Milyen útmutatást tudnál adni annak, aki most készül erre a pályára? Mire figyeljen egy kezdő tanár?

- Nagyon nehéz, mert a világ elképesztően gyorsan változik. Szerencsére a pedagógia kevésbé. Véleményem szerint csak az válassza hivatásának ezt az életpályát, aki szereti a gyerekeket. Sokszor hallok olyan kijelentéseket egyes kollégák szájából, hogy "az én osztályomban", "az én iskolámban" stb. Csakhogy itt alapvető tévedés van. Mi, tanárok, fontos szereplői vagyunk a történetnek, de a szakmai eredményeink és a tudásunk nem annyira rajtunk, sokkal inkább a befogadókon múlik.

SHE.HU Kibeszélő!

Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!Forrás: Mudra László

Nyitókép: Shutterstock