A lakásfelújítás egy véget nem érő történet!

Azért az nonszensz, hogy sok hirdetésben a "frissen felújított" lakást a kétezer forintos laminált padló és a frissen festett fal jelenti.

Ha meg teljesen fel van tuningolva, az nemcsak sokkal többe kerül, de évtizedekig nézheted a más által kiválasztott ízléstelen csempét és padlót, csak mert nincs szíved kidobni az ablakon több százezer forintnyi új burkolatot. Szóval, emiatt maradt a felújítandó lakás. Az összes létező ismerősünktől meghallgattuk a lakásfelújítós horrortörténeteket. Van, aki évek óta csinálja, és mégsem halad előre. Másoknál egyszerűen csak elszúrtak valamit, vagy eltűntek a szakemberek, és soha többé nem kerültek elő. A sok szívmelengető történettől egészen kedvet kaptunk megszépíteni az új otthonunkat. És elhatároztuk, hogy nekünk akkor is simán fog menni minden. 

A felújítás azért jó, mert nagyon sok érdekes emberrel lehet megismerkedni közben.  

Például, aki az ingyen elvihető cuccokért jött, amit a régi tulajok hagytak hátra, annyira barátságos volt, hogy szinte haza sem akart menni. Csak kérdezgette, hogy mit lehet még elvinni, és vadul pásztázta a helyiségeket. A gázszerelő bácsi elmúlt már nyolcvan, biciklivel közeledett a tükörjégen, és mondta, hogy azért késett, mert uszodában volt. A vízszerelő a börtönből jött, ugyanis napjai nagy részében őrként dolgozik, a vízszerelés inkább amolyan munka utáni levezetés nála.

Valóban érezhető a szakemberhiány, de mégsem találkoztunk olyannal, aki ne tudta volna elvállalni a munkát, és olyannal sem, aki lelépett volna, mielőtt befejezte azt. Illetve az egyikük lelépett, de csak utána, hiába hívogattuk, hogy szeretnénk kifizetni a maradékot - azóta sem sikerült. Mindenkivel baráti viszonyt alakítottunk ki. Még egy üres lakásban is gondoskodtunk a minimális kényelemről: üdítők, ásványvíz, frissen főzött kávé, szappan, törölköző. Biztos vagyok benne, hogy a kedves hozzáállás rengeteget segített. Hiszen mi is hallottunk olyan sztorikat, amikor egy működő csap, egy pohár víz vagy egy mellékhelyiség sem volt elérhető a többnapos munka alatt - a megrendelő lekezelő stílusáról már nem is beszélve.

Persze szerettünk volna spórolni is, néha a pénzzel, néha az idővel. Egy csomó mindennek nekiestünk mi magunk. A csempe leverése például tök jó stresszoldó tevékenység. Ha túl sok a bontani való, át lehet hívni a haverokat egy kis feszültséglevezető rombolásra. A glettelésbe is egész gyorsan bele lehet jönni. Tisztán látszik, ahogy haladunk előre a lakásban, egyre egyenletesebb a fal. Sőt, a tolóajtókat is saját magunknak tettük fel, és csak kétszer kaptunk közben idegrohamot.

Forrás: Shutterstock

Nem tudom, kinek a víziója az egész, de a filmekben rendszeresen előfordul a festős jelenet, amikor a szerelmespár kacagva együtt pingálja a nappali vagy a leendő gyerekszoba falát. Mókásan festéket kennek egymás orrára, majd heves szeretkezésben végződik az egész évődés, mert egyikük szerint sem egészségtelen az intim testtájékra jutó festék. Az tuti, hogy a szobafestés - különösen plafon tájékon - kőkemény fizikai munka, nem csoda, hogy ennyibe kerül a szakember. A szobafestő ismerősünk profi tippeket adott, így magunk csináltuk, összebújni viszont egyáltalán nem támadt kedvünk közben. Én speciel a karomat sem tudtam mozgatni estére. Csak feküdtünk félájultan a fáradtságtól, és meredten bámultuk a plafont. És még másnap is sikáltam magamról a diszperzitet.

Nem tudom, építettek-e valaha olyan társasházat, aminek tökéletesen függőlegesek a falai és tökéletesen vízszintes a padlója. Szerintem nem. A frissen festett fal igencsak hullámos, sem a szekrények, sem a szegőléc nem igazán simult rá. A fürdőszobába például olyan vastagon kellett kenni a csempe alá, hogy jó tíz centivel keskenyebb lett a helyiség. A fürdőszobaférgek (cuki nevén ezüstös pikkelyke) így is találtak maguknak bejáratot, éjszakánként ott randalírozik két-három példány a szőnyegen - szóval, van egy saját jura kori miniállatkertem is.

Talán a lakásfelújítás soha nem lesz kész teljesen. El kell fogadni, hogy az otthon az soha nem lesz olyan, mint egy hotelszoba, ahová csak a szükséges holmikat visszük, és minden ízében tökéletes. Mindig lesz valahol egy doboz kacat, vagy az ágy alatt egy táskányi éppen nem hordott felesleges ruha. Mindig van mit javítgatni, alakítgatni, feldíszíteni, áthelyezni vagy kidekorálni. De éppen ettől jó, hogy bármikor szépíthetsz meg alakíthatsz rajta. A felújítás meg inkább mulattató, mint horror - minél jobban részt veszel benne, annál szórakoztatóbb.

Fotó: Mudra László
SHE.HU Kibeszélő!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!

Nyitókép: Shutterstock

    Ezt olvastad már?